Tartalom átvétel

project

CONCERTO - Garantált komponens-összeállítás round-trip analízissel hatékony energiafelhasználású, nagy integritású, többmagos rendszerek számára

in

A projekt weblapja: http://www.concerto-project.org

concerto-logo(2013-2016) A hatékony, missziókritikus alkalmazások új generációját lehetővé tevő, az új heterogén, többmagos architektúrákra épülő és elterjedőben lévő „beágyazott rendszer” platformok határterületeken átívelő előrelépést igényelnek a tervezés és a fejlesztés minden területén ahhoz, hogy a várakozásokat kielégíthessék. A komponens alapú tervezés és a modell alapú fejlesztés integrációja olyan erős kombinációt hoz létre, amely különösen alkalmas az új rendszerek bonyolultságának kezelésére.

Kedvezményezett: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
A projekt címe: CONCERTO - Garantált komponens-összeállítás round-trip analízissel hatékony energiafelhasználású, nagy integritású, többmagos rendszerek számára 
Nemzeti támogatás: 74,062 millió Ft
Támogatási arány: 78,3%
A projekt időtartama: 2013. november 1. - 2016. szeptember 30.
A projekt azonosítója: NEMZ_12-1-2013-0008

A CONCERTO projekt eredményeként egy olyan, több szakterületet átfogó, architekturális referencia-keretrendszer jött létre összetett, nagymértékben párhuzamos és többmagos rendszerek számára, amelyben az egyes összetevők nem-funkcionális tulajdonságaiból (beleértve a valósidejűséget, a nagy megbízhatóságot és az energiagazdálkodást) kiindulva származtatják a teljes rendszer hasonló tulajdonságait a tervezés során, megőrzik ezeket a konstrukció folyamatában, illetve ellenőrzik működés közben.

A CONCERTO keret a következőket integrálja:

  • Többmagos rendszerekben helyességet garantáló konstrukciós módszerek és speciális jellemzőkre kihegyezett innovatív modell-kód transzformálási technikák.
  • Olyan többnézetű, hierarchikus, szakterületeken átívelő tervezési tér, amely elég rugalmas ahhoz, hogy kompozíciós megközelítést tegyen lehetővé komplex, heterogén platform-architektúrák következő generációja számára.
  • Szimuláción és korai, modell-alapú analízisen alapuló támogatás többmagos rendszerek iteratív és inkrementális fejlesztésére, az eredmények automatikusan visszavezetésével a használati eseti modellbe.
  • Hardver-modellezési megoldások a heterogén, többmagos platformok új generációi számára.
  • Előrelépés a misszió- és működéskritikus, nemfunkcionális tulajdonságok (pl. particionált és többmagos processzor-architektúrák energiafogyasztása) futásidejű monitorozásában.

A CONCERTO-megoldások többféle iparágban való alkalmazhatóságát (beleértve a repülőgépipart, a távközlést, az autóipart, a kőolajipart és az orvostechnikai ipart) reprezentatív ipari felhasználási esetek igazolják.

A nemzetközi konzorciumnak 8 európai országból 15 tagja volt (lásd a projekt honlapját). A magyar tagokból álló "kis konzorciumot" a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezette, további tagja volt a szegedi AENSys Informatikai Kft.. A projektben a BME következő szervezeti egységei vettek részt: Egészségipari Mérnöki Tudásközpont, Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék és Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék.

concerto-partners

A magyar partnerek az egészségügyi szakterületen releváns, nemfunkcionális követelményeket mérték fel. Különösen azokat a nemfunkcionális követelményeket vizsgálták, amelyek a modellszimulációt segítő szakterület-specifikus igények, valamint a tanúsítás, rendszerteljesítmény, biztonság, verifikálás és dokumentálás szempontjából fontosak. Olyan megoldásokat kerestek, amelyek a CONCERTO módszertan akadálymentes alkalmazását teszik lehetővé az egészségügyi szakterületen, kiemelten a telemedicinában és távápolásban, különös tekintettel az otthoni környezetben laikusok által használt, hétköznapi orvosi eszközökre. A részrendszerek időbeli és funkcionális viselkedésének vizsgálatára olyan elemzési módszerek jöttek szóba, amelyek összhangban vannak az egészségügyi rendszerekben érvényes biztonsági szabványokkal és tanúsítási követelményekkel.

Egészségügyi használati esetként egy olyan távápolási applikációt készítettünk, amelyik mobil platformon működik, és többféle monitorozó készüléktől gyűjt adatot. A CONCERTO eszközkészletet alkalmaztuk a használati eset biztonságkritikus és funkcionális komponensei közötti összjátéknak, a rendszer komponensekre való felosztásának és időzítési jellemzőinek, valamint az operációs rendszerrel való együttműködésének az értékelésére. Kvalitatív és - ahol lehetséges - kvantitatív összehasonlítást tettünk más, az egészségügyben és különösen távápolásban használatos eszközökkel és eljárásokkal. Az egészségügyi szakterületen az egyik szóba jövő kulcsmetrika a követelmények követhetőségének és a verifikálási tevékenységeknek a javulása. A CONCERTO eszközök általános értékelése is a feladatok közé tartozott, különös tekintettel a használhatóságra, az előnyökre és a továbbfejlesztési lehetőségekre.

Kapcsolat: Hanák Péter, BME EMT; Horváth Ákos, BME MIT; Lengyel László; BME AAIT, Bilicki Vilmos, AENSys.

Hírek és események Publikációk

IntraMed-C2C

in

InTraMed-C2CA gyógyító munkahelyeken (kórházakban, kli­nikákon) komoly szellemi kapacitás áll rendelkezésre az alkalmazott készülékek, a folya­matok és a szolgáltatások tökéletesítéséhez. Bizonyos okok miatt azonban ez az innovációs poten­ciál mégsem eredményez az egészségiparban termék­fejlesztést, a folyamatokban és az eljárásokban újításokat. Akadályt jelenthet az ellenérdekeltség mind az egészségügyi intézmény (a klinikai menedzsment, a betegellátás rutinja stb.), mind az ipari partnerek (gazdasági érdek, szállítói dominancia stb.) oldalán. Az egészségügyi szakemberek ötleteinek, illetve a kis- és középvállalkozások (KKV-k) fejlesztéseinek megvalósításához nem áll rendelkezésre elegendő forrás, ráadásul a támogató környezet is hiányzik.

A projekt alapgondolata

Az InTraMed-C2C olyan környezet kialakulását szeretné elősegíteni, amelyben a KKV-k Európa-szerte hozzáférhetnek a klinikai innovációkhoz, és ezzel termékeik új piaci lehetőségekhez jut­hatnak. A KKV-k nagymértékben érdekeltek abban, hogy részt vegyenek az innovációs folyamatban; ez hozzájárulhat sikeres üzleti előmenetelükhöz. A végeredmény szempontjából kifejezetten előnyös, hogy a KKV-k kellően rugal­masak ahhoz, hogy „alulról fölfelé haladó” megközelítéssel fejlesszenek ki prototípusokat vagy megoldásokat, a napi klinikai munka szük­ségletei szerint. A jelen projektben az érintettek kapcsolatfelvételének egyik eszkö­ze az innovációs értekezlet (workshop): ilyen találkozókat – az adott régió sajátosságainak figyelembe vételével – rendszeresen szerveznek.

Az InTraMed-C2C projekt első szakaszában áttekintik, elemzik, majd összevetik a partnerországokat és a projektpartnereket az innovációtranszfer szempontjából. A vizsgálat nemcsak a klinikák és a KKV-k kétoldalú viszonyára terjed ki, hanem olyan általános környe­zeti elemekre is, mint az egészségügyi szektort érintő esetleges politikai megszorítások, az innovációátadás finanszíro­zásának költségtérítési rendszere, az orvosi szolgáltatás finanszírozása vagy az ipari termé­kek értékesítése az egészségügyi szolgáltatók körében.

A projekt következő szakaszában kialakítják azt a módszert, amellyel az innová­ciótranszfer nemzeti keretek között, továbbá országok és régiók között is megvalósítható.

Célcsoportok

  1. Klinikák/kórházak: klinikák és kórházak minden ellátási szinten, köztulajdonban (állami, önkormányzati, egyetemi), valamint magántulajdonban (non-profit vagy for-profit). Ezen intézményekben elsősorban az orvosok, a kutató-fejlesztő szakemberek, a technikusok, az ápolószemélyzet. A projektpartnerek feladata, hogy ezen csoportokon belül az innovációra alkalmas személyeket megtalálják. A kiválasztás szempontjai lehetnek a publikációk, a kutatási projektekben való érdekeltség, a meglévő szellemi termékek vagy egyebek.

  2. KKV-k: döntéshozók, menedzserek, termékfejlesztők és marketing szakemberek. A KKV-k közül azok a vállalkozások jönnek szóba, amelyek saját forrásokkal rendelkeznek, illetve együttműködnek másokkal a technológiatranszfer terén.

  3. Kutatás-fejlesztési intézmények: menedzs­ment, kutatás-fejlesztési szakemberek, mérnökök, technológusok.

  4. Egyéb szóba jöhető csoportok: egészségügyi biztosító társaságok, egészségügyi döntéshozó csoportok, szakpolitikai csoportok.

Elvárt eredmények

  • A klinikák és a KKV-k helyzetének összehasonlítása, figyelembe véve a projektben részt vevő országok speciális egészségügyi környezetét és finanszírozási rendszerét;

  • A KKV-k számára olyan eszközrendszer kifejlesztése, amellyel a klinikák és kórházak innovációs potenciálját elérhetik;

  • Az eszközrendszer megvalósítása;

  • Az eszközrendszer adaptálása régiók és országok közötti felhasználásra;

  • Pilotprojektek új eszközök, eljárások és szolgáltatások előállítására;

  • Európai szinten alkalmazható eszköz meg­valósítása a klinikák és vállalkozások közötti innovációtranszfer elősegítésére.

CVN – Összekötött életek – személyes távjelenléti hálózat

in

 

 

CVN YOOM terminál

A projekt célja

Az egészségügyben és az idősek mindennapi életvitelében is egyre nagyobb szerepet kap az otthoni gondozás. Az infokommunikációs eszközök, videorendszerek alkalmazásával csökkenthető az otthonukban egyedül élő idősek, krónikus betegek elszigeteltsége. A család, a barátok, de akár az orvos is jelen lehet virtuálisan a lakásban.

Az Összekötött életek – a személyes távjelenléti hálózat (Connected Vitality – The Personal Telepresence Network, CVN) projekt célja olyan távjelenlét-rendszer létrehozása, amely lehetővé teszi, hogy az idős emberek válogathassanak az online társas tevékenységek között. A megoldás egy speciális, két monitorból és két webkamerából, valamint egy 3D-szenzorból álló hardverkonfiguráción alapul: az egyik monitor a megszokott helyen, a másik a billentyűzet helyén található, az egyik kamera a szemre és az arcra, a másik a kézre irányul, a 3D-szenzor a testbeszédet figyeli. A rendszer használatához elegendő egy normál ADSL-kapcsolat, a videók és a hangok több csatornán át – egyszerre, szinkronizálva – továbbíthatók.
A CVN-projekt legfontosabb innovációja a távjelenlét megteremtése egyszerű és olcsó eszközökkel. A kamerák és a monitorok megfelelő elhelyezésével elérhetjük, hogy a terminálok előtt ülők úgy érezzék, mintha valójában együtt lennének. A jó szögben beállított eszközökkel szinte eltűnik az emberek közötti távolság, és noha a képátvitel digitális, a monitorok előtt ülők „analóg” tevékenységeket végezhetnek közösen. Az alsó képernyőn a távol lévő keze látható, így a szemkontaktuson kívül a testbeszéd is szerephez jut. Ily módon a virtuális térben a nagymama akár együtt gyurmázhat vagy ebédelhet az unokájával, vagy megmutathat a barátnőjének egy új kötésmintát. Természetesen az orvos-beteg távkapcsolatban is sokat segíthet a rendszer: ha többet lát az orvos, jobbak lesznek az intuíciói.
A projektet megvalósító 9 tagú konzorciumban Magyarországot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) képviseli. A BME kutatói először a technológiai hátteret alakítják ki, majd erre építve olyan alkalmazásokat és más tevékenységeket fejlesztenek, amelyeket a virtuális térben a végfelhasználók együtt végezhetnek.

 

Fő feladatok

A CVN-projekt céljainak eléréséhez – tágabb értelemben – a partnerek az alábbi feladatokat tűzték ki:

  • felhasználó-orientált hálózati követelmények felmérése;
  • specifikáció és a CVN struktúrájának definiálása;
  • interfészmodul-architektúra és intuitív vezérlőfelület kialakítása;
  • a hálózati modul architektúrájának tervezése;
  • a hálózati modul megvalósítása és intuitív vezérlőfelületek kialakítása;
  • a CVN-rendszer gyakorlati kipróbálása és tesztelése;
  • marketing, az eredmények terjesztése.

 

A BME feladatai

A BME szerepe a projektben (röviden összefoglalva): az infokommunikációs eszköztár és alaptechnológiák, valamint az ezekre épülő interaktív tartalmak kidolgozása, tervezése és implementációja. Ennek eléréséhez az alábbi feladatokat kell elvégezni:

  • Saját CVN-terminál fejlesztése:  a konzorciumot vezető holland cégtől kapott prototípus alapján a fejlesztéshez és teszteléshez szükséges olcsóbb változat tervezése és fejlesztése.
  • Speciális videokonferencia-alkalmazás konfigurálása és üzemeltetése: a CVN-rendszer egyik alapképessége a kettős képernyőn történő videoátvitel. A szinkronizált képátvitelre, valamint több végfelhasználó egyidejű összekapcsolására Flash-technológiájú kliens-szerver környezetet használnak. Ennek konfigurálása, üzemeltetése, továbbá a kifejlesztett új modulokhoz történő illesztése a BME feladata.
  • Flash alapú interaktív környezet fejlesztése: a projektben létrehozott CVN-eszközön számos olyan funkciót, virtuális gyakorlatot és alkalmazást kell megvalósítani, amely lehetővé teszi, hogy a végfelhasználók  életük minden területén segítséget kaphassanak. A konkrét feladatok a 3D-szenzorra, a webkamerákra, valamint az érintőképernyőre épülő játékok és egyéb alkalmazások. Ezek egységes kezelésére egy kliens-szerver alapon működő saját keretrendszer készül, amelyet a videokonferencia-szerverhez illeszkedően szintén Flash, Action Script, Java, PHP és HTML alapon valósítanak meg.
  • Eszközkezelő programinterfész: a helyi eszközöket csak egy külső programinterfész segítségével lehet Flash-környezetben kezelni. A programinterfész tartalmazza a hardvereszközökkel történő alacsony szintű protokollt, továbbá gondoskodik a jelek/képek feldolgozásáról, valamint a Flash-programmal történő kommunikációról. Az eszközkezelőnek nevezett programinterfész rezidens módban futó háttérprogram formájában valósul meg.
  • Felhasználói tartalmak kidolgozása és fejlesztése: a konzorciummal és a végfelhasználókkal szorosan együttműködve az alkalmazások konkrét jellegének, tartalmának és formai követelményeinek kidolgozása, majd az alkalmazások megvalósítása.
  • Tesztelés: az elkészült programok és hardvermodulok labortesztelése; a videokommunikációs architektúra technikai kiértékelése, az elkészült végfelhasználói programok kiértékelése.
  • Disszemináció: a projekt során folyamatos beszámolók a technikai és tudományos eredményekről szakmai fórumokon, nyílt napokon és konferenciákon. A nyomtatott és az elektronikus sajtó tájékoztatása az eredményekről.

 

A projekt gazdasági és tudományos megalapozottsága, előnyei

Globális jelenség, hogy az egészségügyi kiadások gyorsabban nőnek, mint a GDP. A jelenlegi arány még 10 százalék alatti, ám a Frost & Sullivan 2008-as prognózisa szerint 2020-ban az egészségügyi kiadások a GDP 16 százalékát is elérhetik. Meg kell tehát ragadni minden eszközt a költségek leszorítására. Ilyen eszközt jelentenek – többek között – az infokommunikációs megoldások, amelyekkel manapság már az egészségügy szinte minden területén találkozhatunk. Az idős, de nem beteg, ám sokszor egyedül élő generáció függetlenségét és életvitelét megőrizni szintén kiemelten fontos feladat. Erre azonban a jelenlegi technológiák csak részben képesek.
A CVN-projekt egy integrált terméket és szolgáltatásrendszert kíván létrehozni piac-orientált módon. A jelenleg YOOM-nak nevezett termék egy speciálisan összeállított terminálból, a rajta futtatható alkalmazásokból és a hozzájuk kapcsolódó központi szerverszolgáltatásból áll. A tervek szerint a csomagot a konzorcium holland vezetője értékesíti majd a piacon.
Ami a termékben rejlő üzleti lehetőségeket illeti, e téren az országok többsége – így Magyarország is – csak a kezdeti lépéseknél tart. A távmonitorozás és a virtuális jelenlét az üzleti szférába ugyan már lassan beszivárog, ám ezek a rendszerek jelenleg még igen költségesek.
Tudományos szempontból a projekt számos újdonságnak számító elemet tartalmaz. Ezek egyike a presence, azaz a jelenlét érzésének megteremtése, ami a virtuális valóság kutatásának egyik fontos eleme. A CVN-terminálban meghatározott szögben, speciális, szabadalmaztatás alatt álló módon helyezik el a képernyőket és a kamerákat, ezáltal maximalizálva a hatás mértékét. Egy másik fontos technikai innováció a szinkronizált képátvitel, a szemkontaktus, ami az érzelmek kifejezésekor és a távtanulásnál különösen fontos. További újdonság a 3D-szenzor, ami a kommunikációs folyamat során a testbeszédet rögzíti, illetve teszi egyedi módon elemezhetővé.

 

A projekt jövőbeni hasznosíthatóságának lehetőségei

A hagyományos telekonferencia-rendszerek (például a CISCO virtuális konferenciaasztala) megpróbálják a fizikai és virtuális teret áthidalni, és ezáltal a jelenlét érzését megteremteni. Bár egyre elterjedtebbek, elsősorban méretük miatt jellemzően szolgáltatás formájában érhetők el. Az otthonukban egyedül tartózkodó idős emberek elszigeteltségének csökkentésére, biztonságérzetük növelésére jelenleg nem léteznek olcsó és megbízható rendszerek. A CVN YOOM helyi beállításai pontosan tükrözik a felhasználó profilját, magatartását, otthoni környezetét, a termék jövőbeni hasznosítása során tehát nagyon fontosak a projekt során gyűjtött és elemzett felhasználói tapasztalatok.
Ilyen céleszköz jelenleg nincs a piacon, ám igény minden bizonnyal volna rá. A CVN YOOM az idősödő társadalmak számos problémájának orvoslására kínál ugyanis megoldást. A konzorciumban számos külföldi kis cég (KKV) vesz rész, amelyek otthonápolással és idősek felügyeletével foglalkoznak, és amelyek termék jelleggel szeretnék bevezetni a projekt során kifejlesztett szolgáltatásokat.

 

http://www.connectedvitality.eu/

 

Cikkek, előadások, rendezvények:

  • Vajda Lóránt: Távjelenlét a magány ellen, 2012. március 1., Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja (MEREK)  – az előadás

          - Guruló ötletek Összefoglaló (sajtóközlemény) a MEREK rendezvényéről

          - Guruló ötletek, 2012. március 6. Prim Online

          - Guruló ötletek mozgáskorlátozottak életét segítő megoldások, 2012. március 6. Infovilág

          - Guruló ötletek, 2012. március 7. Medical Online

  • Vajda Lóránt: Távjelenlét a magány ellen, 2012. november 29., BME EMT nyílt nap az előadás

M3W - A szellemi frissesség megőrzése és mérése

in

Az M3W projekt honlapja: http://m3w.emt.bme.hu/

 

m3w-temporary-logoA szellemi képességek változása normál folyamat, amely a 40 év feletti lakosságot érinti, és idõvel felgyorsul. A könyvolvasás, a kártyás és táblás játékok használata, a keresztrejtvényfejtés népszerû eszközök a szellemi frissesség megõrzésére. A számítógépek és a számítógép-hálózatok elterjedésével az elektronikus játékok egyre népszerûbbé válnak az idõsebbek körében is. Sok weboldal kínál játékokat, de közülük csak keveset kifejezetten az idõsebbek számára, a tartalmi igények, az ergonómiai és pszichológiai szempontok, illetve a képességek fogyelembe vételével. Másfelõl sok új weboldal nyílik az 50+, 60+ korosztály számára, de ezeken ritkán találhatók on-line játékok. Az M3W projektben az on-line játékokban rejlõ lehetõségeket akarjuk kihasználni arra, hogy viselkedési adatokat gyûjtsünk a szellemi (és a motorikus) képességekrõl és különösen az idõbeli változásukról. Ha tudományosan megalapozott módon és szigorúan ellenõrzött környezetben mérni tudjuk az állapotot és különösen az idõbeli változását, akkor a jelenliginél jobb és a megfelelő idõben érkező segítséget tudunk nyújtani az idõsebbeknek és családjaiknak.

A projekt fõ célja a szellemi frissesség mérésére alkalmas eszközrendszer kidolgozása, elsősorban önálló használatra - azaz egyéni felhasználók és a családjaik számára, és csak másodsorban egészségügyi szakemberek (pszichiáterek, pszichológusok, ápolók stb.) használatára. Célunk a szellemi állapot változásának, változási tendenciájának az érdeklődést fenntartó módon való mérése és megjelenítése, továbbá jelzések, figyelmeztetések és jelentések küldése az érintett személynek, továbbá hozzátartozóinak és esetleg barátainak, miszerint ajánlatos felkeresni egy szakorvost. A szándékunk az, hogy a felhasználó szellemi állapotát a saját korábbi szellemi állapotával vessük össze (azaz relatív mércével mérjük); kifejezetten nem áll szándékunkban valakinek a szellemi állapotot mások szellemi állapotához hasonlítani (abszolút mércével, pl. IQ-hányadost mérni).

A projekt az AAL Közös Program támogatásával 2011 negyedik negyedévében indult (ref. no. AAL-2009-2-109).

CEEDS

in

A Collective Experience of Empathic Data Systems (CEEDs) projekt célja a nagyon nagy adatbázisokkal kapcsolatos emberi tapasztalat, elemzés és megértés támogatását szolgáló újszerű, integrált technológiák fejlesztése.

EmbAssi

in

A tervezett projekt célja a két intézet közötti jövőbeli kutatás-fejlesztési együttműködési lehetőségek feltárása a fent említett tudományos területeken.

Mára a számítástechnika, az információs és kommunikációs technológiák fejlődése olyan stádiumba jutott, hogy gyakorlatilag végtelen adatfeldolgozási, adattárolási és adatátviteli kapacitással számolhatunk. Napjaink valósága a mindig és mindenütt jelenlévő informatika. Különös jelentősége van az egyre szélesebb körben elterjedő beágyazott (azaz programvezérelt processzorral működtetett digitális) rendszereknek és a vezeték nélküli adattovábbításnak. A beágyazott rendszerek korábban nem lehetséges mértékben bővítik a minket körülvevő eszközök funkcionalitását, a helyi jelfeldolgozás és a beépített döntési algoritmusok önálló intelligenciával vértezik fel őket. Ugyanezek az eszközök a vezeték nélküli hálózatoknak köszönhetően automatikusan tudnak egymással kapcsolatot létesíteni és együttműködni számos feladat megoldásában.

Az új technológiai lehetőségek egyik legígéretesebb felhasználási területe az ambiens rendszerekkel segített életvitel (ambient assisted living, AAL). Az AAL-rendszerek olyan rendszerek, amelyek felügyelik és segítik az arra rászoruló időskorúak és fogyatékkal élők mindennapjait, a rehabilitációra, ápolásra és gondoskodásra szorultakat. Tágabb értelemben az életviteli alkalmazások közé soroljuk az olyan rendszereket is, amelyek a járművezetők, a sportolók és testedzést végzők életfunkcióit, a veszélyes munkahelyeken dolgozók tevékenységét felügyelik, és ide tartoznak az intelligens épületek, otthonok, lakóhelyi környezetek folyamatosan fejlődő felügyelő és vezérlő rendszerei is. Új alkalmazások, így beágyazott rendszerek fejlesztésekor is a siker titka a rekonfigurálhatóságban, az újrahasználhatóságban, a rugalmasságban és a gyors prototípus-fejlesztésben rejlik. Ez nemcsak olyan biztonságkritikus alkalmazásoknál igaz, mint a gépjárművek, a repülőgépek vagy az egészségügyi alkalmazások, hanem igaz a távközlésben (mobil-világ, e-világ) és az intelligens otthonokban is. Ma már a processzorok több mint 98%-a „be van ágyazva”, nem láthatók, nem használhatók a megszokott módon, számítógépként. A mérés- és szabályozástechnikai eszközök fejlődési trendje az, hogy ma már nem a gyártó, hanem a felhasználó határozhatja meg az eszközöktől elvárt funkciókat, intelligens és adaptációs képességeket.

Ezt az olyan fejlett programozható logikai eszközök teszik lehetővé, mint a programozható kapumátrixok (Field Programmable Gate Arrays, FPGAs). Az FPGA szoftveresen konfigurálható adott funkció elvégzésére, így tetszőleges digitális rendszert képes megvalósítani, többek között mikrovezérlőket, memóriaegységeket, aritmetikai operátorokat, igénytől függően. A programozható logikai eszközök előnyei közé tartozik az alacsony energiaszükséglet és a kis méret, de talán még fontosabb, hogy párhuzamos adatfeldolgozásra is képesek és használat közben átprogramozhatók.

  • Magyar-horvát kormányközi TéT-együttműködés, 2009-2010;
  • Beadás: 2008. október, futamidő: 24 hónap
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Egészségügyi Mérnöki Tudásközpont & Irányítástechnika és Informatika Tanszék (HU); Institute Ruđer Bošković, Division of Electronics, Laboratory for Stochastic Signals and Processes Research (CR)

CARE

in

A CARE projekt honlapja: http://care-aal.emt.bme.hu/hu

A CARE projekt célja egy olyan intelligens megfigyelő és riasztó rendszer kifejlesztése, amely idős személyek önálló életvitelét támogatja. A projekt specifikus célja a kritikus helyzetek (mint például az elesés) automatikus felismerése és a riasztás; erre a célra optikai érzékelőket fog alkalmazni valós idejű feldolgozás mellett, a személyiségi jogok szem előtt tartásával, a szolgáltatásbiztonsági követelmények, különösen a megbízhatóság, a rendelkezésre állás és a biztonság teljes körű figyelembe vétele mellett.

Az osztrák kutatóintézet (ARC) biológiai működési elvű neuromorfikus vizuális érzékelőjét integráljuk a finn EXREI vállalat Everon riasztási, biztonsági és felügyeleti rendszerébe, hogy folyamatosan követni és elemezni tudjuk idős személyek otthoni viselkedését. A nyert információ valós idejű feldolgozásával a nemvárt események (pl. az elesés és más hirtelen mozdulatok vagy éppan a mozulatlanság) felismerhetők, és azonnal riaszthatók a megfelelő szervezetek. Az AAL Közös Program céljaival összhangban a CARE projekt egy innovatív technológiát és egy valós idejű szolgáltatást nyújtó rendszer koncepcióját fogja kidolgozni idősotthonok és más ápolási intézmények számára.

  • AAL Joint Programme, Call-1
  • Beadás: 2008. augusztus, futamidő: 30 hónap
  • A projekt kezdete: 2009. júl. 1., vége: 2011. dec. 31., futamideje 30 hónap.
  • A projektben a BME-ről az Egészségügyi Mérnöki Tudásközpont koordinálása mellett az Irányítástechnika és Informatika Tanszék, valamint az Ergonómia és Pszichológia Tanszék munkatársai vesznek részt.
  • AIT – Austrian Institute of Technology GmbH (AT, konzorcium vezető), SensoCube (DE), Oy Everon Ab (FI), Yrjö ja Hanna Ltd (DE), Senioren Wohnpark Weser GmbH (DE)

Silvergate-112

in

A Silvergate-112 projekt célja rendszerbe illeszkedő eszközök és olyan skálázható integrálási technológia kidolgozása, amely az eszközök és szolgáltatások rendszerbe foglalásával új, bővített funkcionalitású szolgáltatásokat nyújt; integrálás nélkül erre nem lenne lehetőség.

Az informatika és a távközlés fejlődése, különösen a beágyazott rendszerek és az adatátviteli hálózatok terjedése új lehetőségeket teremt. Egyik ígéretes felhasználásuk a jelen projekt tárgyát is képező életviteli alkalmazások; többek között az időskorúak, fogyatékkal élők, rehabilitációra, ápolásra, gondozásra szorulók életét felügyelő és segítő rendszerek. Társadalmi fontosságuk mellett az életviteli alkalmazások gazdasági jelentősége is nagy: egyrészt új piaci lehetőségeket nyitnak a gazdaság számára (vö. „ezüst gazdaság”); másrészt elősegítik, hogy fenntartható közkiadások mellett az egészségügyi és szociális szolgáltatások színvonala is fenntartható maradjon, sőt javuljon. A korábbi kutatások sokféle eszközt és technológiát eredményeztek, ma a meglevő (alap)kutatási eredményekre építve az integrálásukra van szükség: rendszerbe illeszkedő piacképes termékekre és ezeket befogadó nyílt rendszerre.

  • Jedlik Ányos Program, 2007, NKTH
  • Beadás: 2007. augusztus, futamidő 30 hónap
  • A projekt kezdete: 2008. márc. 1., vége: 2010. aug. 31., futamideje 30 hónap.
  • A támogatási szerződés száma: 2007ALAP1-00033/2007 (NKTH / MAG Zrt.).
  • A projekt honlapja: http://silvergate112.emt.bme.hu
  • A projektben a BME-ről az Egészségügyi Mérnöki Tudásközpont koordinálása mellett az Irányítástechnika és Informatika Tanszék, valamint a Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék munkatársai vesznek részt.
  • Profitexpert Számítástechnikai Kft. (konzorciumvezető), Innomed Medical Zrt., Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány, ALBACOMP Számítástechnikai Zrt.
Silvergate-112 logo